Loading...

A Jadran Színpad teraszán található jegypénztár munkanapokon és szombaton 10-től 13 óráig, illetve délután 18 órától az előadások kezdetéig tart nyitva. A jegypénztár vasárnap délután 18 órától az előadások kezdetéig tart nyitva abban az esetben, ha az adott napon előadást tartunk.

Az online jegyfoglalásokat az adott előadás napján 13 óráig fogadjuk. A belépőjegyek ára 500 dinár, a bemutatók alkalmával 800 dinár. Diák- és nyugdíjas jegyeink 350 dinárba kerülnek.

Élőhomok tolnai-otto-es-petrik-pal-motivumai-alapjan-azurhomok
Kettő az egyben ketto-az-egyben
Tesztoszteron tesztoszteron
KultúrkArc
Јáték a kastélyban jatek-a-kastelyban
Bil Menhof: Feliks i Doris - gostovanje Teatra Madlenijanum Beograd
Tenesi Vilijams: Tramvaj zvani želja - gostovanje Narodnog pozorišta Sombor
Fekete Péter fekete-peter
Јáték a kastélyban jatek-a-kastelyban
A gyászló család branislav-nusic
Élőhomok tolnai-otto-es-petrik-pal-motivumai-alapjan-azurhomok
Kettő az egyben ketto-az-egyben
Három nővér harom-nover
Délmezopotámia delmezopotamia
Dragan Marinković: Kakva ti je žena, takav ti je život - gostovanje iz Beograda
Dragan Marinković: Kakva ti je žena, takav ti je život - gostovanje iz Beograda
Јáték a kastélyban jatek-a-kastelyban
Délmezopotámia delmezopotamia
Sógornők sogornok
Đuzepe Verdi: Travijata - gostovanje SNP iz Novog Sada
Fekete Péter fekete-peter
kArc 10 - Jubileumi koncert
Délmezopotámia delmezopotamia
Јáték a kastélyban jatek-a-kastelyban
A gyászló család branislav-nusic
Kettő az egyben ketto-az-egyben
Fekete Péter fekete-peter
Francišković-Kiš: ČA GRGINA HUNCUTARIJA - HKC "Bunjavačko kolo"
Délmezopotámia delmezopotamia
Három nővér harom-nover
Velimir Teča: Ja(o) meni - gostovanje iz Beograda
Velimir Teča: Ja(o) meni - gostovanje iz Beograda
Јáték a kastélyban jatek-a-kastelyban
Euripidész: Alkésztisz (A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előadása)
A gyászló család branislav-nusic
Élőhomok tolnai-otto-es-petrik-pal-motivumai-alapjan-azurhomok
Milkica Miletić: Nenapisana pisma - gostovanje iz Beograda
Banović Strahinja / Bánovity Sztrahinya banovic-strahinja
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje - Magyar Zsófia vizsgaelőadása
Eberhard Streul / Parti Nagy Lajos: A kellékes - Budinčević Krisztián vizsgaelőadása
Rókus Zoltán: Tyúklétra (avagy mi csorog a nyakunkba) - A Temerini Szirmai Károly MME Jáccunk Trupp csoportjának előadása
Évadzáró gálaest - Repülünk a szívünk tavaszán - Merényi Nicolette és Kiszely Zoltán operett és musical műsora
Három nővér harom-nover
Dedovity Tomity Dina: Szindróma - Mojca Kumerdej azonos című novellája nyomán - Dedovity Tomity Dina vizsgaelőadása
Fekete Péter fekete-peter
Élőhomok tolnai-otto-es-petrik-pal-motivumai-alapjan-azurhomok

Szép ernő: Lila ákác

Lila ákác

Szereposztás:

Csacsinszky Pali: Pálfi Ervin
Tóth Manci, táncosnő: Pámer Csilla
Bizonyos nagyságos úr: Csernik Árpád
Bizonyosné nagyságos asszony: Kalmár Zsuzsa
Angelusz papa, táncügynök: Mezei Zoltán
Zsüzsü, balettmesternő: Körmöci Petronella
Mínusz, fiatalúr: Hajdú Tamás
Majmóczy, fiatalúr: Baráth Attila
Hédi, táncosnő: Fülöp Tímea
Mili, virágárusnő: Sziráczky Katalin
Leó, zongorista: ifj. Kucsera Géza
Józsi, pincér: Szilágyi Nándor


Díszlet- és jelmezterv: Kupás Anna, m.v.
Zenei munkatárs: ifj. Kucsera Géza
Dramaturg: Brestyánszki B. Rozi
Súgó-ügyelő: Kulhanek Edina
Rendezőasszisztens: Kocsis Valéria


Rendező: Sebestyén Aba m.v.

Premier: 2018. 09. 28.

Hogy miről is szól ma számomra a Lila ákác?
A boldogságkeresés útvesztőiről, a reményről, az ártatlanság mulandóságáról... A felnőtté válásról, az illúziók elvesztéséről, az erkölcsös és az úgynevezett romlott életvitel közötti vékonyka határról. A magunk és mások ellen elkövetett hazugságainkról… a lenni vagy nem lenni, menni vagy maradni kérdéskör örök dilemmájáról. A kiszolgáltatottságunkról és az újrakezdésről…Titkos vágyainkról, eltitkolt félelmeinkről. Hétköznapi, fel nem ismert boldog pillanatainkról...

- Sebestyén Aba


Szép Ernő (1884 - 1953) előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla, és mostanában éppen újra felfedezzük mint a modern, abszurd irodalom hazai előfutárát. Ady Endre egyik legjobb barátja volt, de ugyanúgy tartozott Molnár Ferenc legszűkebb baráti körébe is. (...) Versei ugyanúgy kaptak helyet a legkomolyabb antológiákban, mint a kabarék színpadán. Ő maga pedig rendkívül szerény modorú, kis termetű, sovány ember volt, aki félszeg mosollyal mondotta el ironikus véleményeit az emberekről és az eseményekről. Aki ismerte, szerette, mindenki nagyra becsülte, de azért senki sem vette egészen komolyan. Ő maga sem vette egészen komolyan sem magát, sem a világot. Fura gesztusait anekdotákként mesélgették. Például amikor katonaidejét leszolgálva, az osztrák-magyar közös hadsereg tisztjévé avatták, akkor szokásos volt, hogy az új tisztek valamiféle - lehetőleg német - jelmondatot véssenek kardjuk pengéjébe. Szép Ernő hadnagy úr pedig a liberalizmus közismert, de nagyon nem harcias jelszavát vésette a kardra: "Leben und leben lassen!" (Élni és másokat is élni hagyni.) Egész költészete is az emberszeretet jegyében, kissé érzelmesnek, kissé furcsának, egyszerre könnyesnek és mosolygósnak alakult. (...) Sohasem volt igazi ellensége, üldözöttként még üldözőit is igyekezett megérteni, és üldözői sem gyűlölték személye szerint. De valójában nem tartozott senkihez, és magányos jelenség irodalmunkban.

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár


Részlet a regényből:

- Szeret?
- Pesten lenni. - Ez is egy olyan vicc volt. Szeret... Pesten lenni? - kérdi egy lány a fiútól. Az után hogy: szeret, egy kis pauza jön, mintha azt kérdezné : Szeret? Vagy ha komolyan kérdik a nőt: szeret? - arra is rácsapja a nő: Pesten lenni. Hogy szeretek Pesten lenni. Én úgy értettem: szeret téged? Szerettem a szívhez nyúlni, akárkivel beszélek. Úgy izgatott mindenkinek a szíve, úgy érdekelt, ki kibe van belebukva és ki hogy szenved és ki milyen boldog. Mindenkinek, aki szembejött velem, a mellére néztem, a baloldalra, ahol a szív van. Vajjon mi megy ott végbe? Egyszer, emlékszem, ültem a Kolegerszkiben és néztem a népet és a katonazene játszott és ott képzelődve, mintha minden kabáton és minden blúzon keresztül láttam volna egy nagy szívet, egy szívalakú tüzelő lampiont.

Szép Ernő: Lila ákác - egy fővárosi fiatalember regénye (részlet)