Loading...

A Jadran Színpad teraszán található jegypénztár munkanapokon és szombaton 10-től 13 óráig, illetve délután 18 órától az előadások kezdetéig tart nyitva. A jegypénztár vasárnap délután 18 órától az előadások kezdetéig tart nyitva abban az esetben, ha az adott napon előadást tartunk.

Az online jegyfoglalásokat az adott előadás napján 13 óráig fogadjuk. A belépőjegyek ára 500 dinár, a bemutatók alkalmával 800 dinár. Diák- és nyugdíjas jegyeink 350 dinárba kerülnek.

Élőhomok tolnai-otto-es-petrik-pal-motivumai-alapjan-azurhomok
Kettő az egyben ketto-az-egyben
Tesztoszteron tesztoszteron
KultúrkArc
Јáték a kastélyban jatek-a-kastelyban
Beszédhiba beszedhiba
A gyászló család branislav-nusic

Molnár Ferenc: Јáték a kastélyban

Јáték a kastélyban

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
színmű

Személyek:
Turai – Pálfi Ervin
Gál – Baráth Attila
Ádám – Hajdú Tamás
Annie – Pámer Csilla
Almády – Ralbovszki Csaba
Titkár – Budinčević Krisztián
Lakáj – Nyári Ákos

Díszletterv: Ondraschek Péter, m.v.
Jelmezterv: Janovics Erika, m.v.
Fényterv: Majoros Róbert, m.v.
Rendezőasszisztens: Kulhanek Edina
Súgó/ügyelő: Kocsis Valéria
Dramaturg: Góli Kornélia, m.v.

Rendező: Mezei Kinga, m.v.

Színpadmester: Goran Mačković
Fénymester: Igor Stamenković
Hangmester: Matlári Miklós
Kellékes: Darko Čović
Ügyeletes díszítő: Mirsad Kulašić
Öltöztetők: Palković Anikó, Góliát Magdaléna
Fodrász/sminkmester: Mila Romek
Díszletkészítés: Dušan Pilipović, Szebenyi Róbert, Takács Tibor

Jelmezkészítés: Csáki Magdolna, Gordana Milunović

Tervezett bemutató: 2021. május 28.

„Valóban játék, csaknem súlytalanul könnyű, fordulatos, megállás nélkül, folyton mozgó és mindenekfelett példátlanul mulatságos. Az első pillanatban megfogja a nézőt, játszik vele, érdeklődésre kényszeríti, mulattatja, nem ereszti ki a kezéből egy másodpercre sem, nem enged neki pauzát, föleszmélést és a végén útravalót küld vele: azt az emléket, hogy kitűnően mulatott.” (Schöpflin Aladár: Játék a kastélyban – Molnár Ferenc „anekdotája” a Magyar Színházban. Nyugat, 1926.)

„…Mert Molnár művész volt. Ezt, aki nem teljes elvakultsággal ítélt róla, még ha ellenezte is útját, ideáljait, módszereit, elismerte. Igaz, a játék művésze volt: igaz, a szociális mondanivalót sosem tekintette fontosnak, s nemegyszer határozottan tagadta, mindig jobban érdekelte a szellem játéka – akár öncélú szellemesség formájában is-, mint a társadalom, az osztályok vagy éppen a politikai eszmék mozgása. De annak a drámatechnikai vonalnak, amely Scribe-Sardou-val indul el, valóban ő a legérettebb gyümölcse, technikai kiteljesítője; a magyar színpadi dialógusnak előtte soha nem látott fokra fejlesztője.” (Nagy Péter: Drámai arcélek)